A kalászos gabonafélék betakarítása után közvetlenül elvégzendő nagyon fontos teendő a tarló bedolgozása a talajba, amit az aratás után minél hamarabb el kell végezni. Ekével, tárcsával vagy kombinátorral is beforgathatjuk a gabonaföldön maradt szármaradványokat, csak az a fontos, hogy időben és jó minőségű munkát végezzünk.
Tarlóhántáskor az egész felső réteget meg kell mozgatni. Ha tárcsával végezzük a munkát ügyelni kell arra, hogy ne csak meglazítsuk a talaj felületét, hanem az egész felső összefüggő réteget forgassuk meg. Ha a tarlóhántás után nem esik rögtön sok eső, feltétlenül hengerezzük is le a talajt, hogy a benne levő nedvességmennyiséget minél hosszabb ideig megőrizzük.
A tarlóhántást az aratás után a lehető leggyorsabban el kell végezni. Ott, ahol altalajlazítást terveznek, legkézenfekvőbb a szalmát szétteríteni. A műveletet a talaj típusától, nedvességtartalmától függően 8-15 cm mélyen végezzük. Az a fontos, hogy jó minőségben tudjuk elvégezni, és a felületét mindig hengerezzük le.
Az időben és jó minőségben elvégzett tarlóhántásnak számtalan pozitív hatása van. A jól elvégzett tarlóhántás alatt könnyebben beérik a talaj. Ez azt jelenti, hogy a hántott felső és az alatta lévő réteg között éjjelenként kicsapódik a levegő nedvessége – még a legszárazabb, legmelegebb napokon is – tehát, ha lassan is, de nedvesedik ez a talajréteg. A mélyebb rétegekben lévő víz is a kapillárisokon csak eddig tud feljutni, ez nedvesíti tehát a hántott talajrész alatti réteget. Eső esetén pedig segíti a víz minél gyorsabb beszivárgását a talajba. Ebből következően minden további munka az így előkészített, hántott talajon sokkal könnyebben végezhető és jobb minőségű lesz. Olyan munkánál például, mint az altalajlazítás, jelentős nagyságrendű energiamegtakarítást is jelenthet. Ugyanez érvényes bármilyen szántás végzésénél is, ennek nyomán sokkal szebb, jobb minőségű a szántás, őszi vetéshez pedig könnyű, problémamentes a talaj elmunkálása.
A tarlóhántásnak fontos szerepe van a gyomirtásban is. A kihullott gyommagvak, valamint a learatott növény magjai is nagy mennyiségben kelnek ki a hántott területen. A kikelt gyomok, az árvakelés beforgatva zöldtrágyaként gazdagítja a talajt. Ugyanakkor nem szabad megvárni, hogy ezek a gyomok magot érleljenek.
Azokon a parcellákon, ahol nem végeznek rendszeresen tarlóhántást, az évelő gyomok (pl.: acat, csorbóka, üröm) elszaporodnak. Ezeknek a gyomoknak a vegyszermentes irtását éppen a gyakori, sekély műveléssel lehet megoldani. Újabban egyre jobban szaporodik a csattanó maszlag is az ilyen helyeken, a magja ugyanis mélyebbről is kicsírázik, őszig pedig még képes magot is érlelni. A parlagfű is előszeretettel szaporodik a hántatlan tarlókon. A tarlóhántásnak a növényvédelemben is nagy szerepe van, több kórokozót, kártevőt semmisítünk meg az időben végzett tarlóhántással.
A talaj mikrobiális életének fontosságáról a termelők főleg a baktériumtrágyák alkalmazásával kapcsolatosan jutnak információkhoz. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a nitrogénmegkötő baktériumok bizonyos mennyiségben minden talajban jelen vannak, ha ott megfelelőek számukra az életfeltételek. A talajnak jó szerkezetűnek kell lennie, megfelelő arányban kell tartalmaznia vizet és levegőt is. A tarlóhántásnak nagy szerepe van a jó szerkezet kialakításában. Ha a szalmát nem szedik össze, hanem leszántják, fontos, hogy azt minél gyorsabban bedolgozzák a talajba, hogy ott lebomoljon, és javítsa annak szervesanyag-tartalmát.
Forrás:
