A 2022-es évre emlékeztető száraz, meleg körülményeket a múlt héten csupán az egy-két nap lehullott kisebb-nagyobb esők szakították meg, de ez a vízhiányon nem sokat változtatott. A szántóföldi kultúrák (kukorica, napraforgó) országszerte szenvedik el az aszályt, amely a későbbi vetésű állományokban már sok esetben végzetessé vált.
A hőmérsékleti értékek az ilyenkor megszokottól jóval magasabbak voltak, bár 2-3 nap a minimum hőmérsékletek újra 10 °C alá süllyedtek, melynek következtében a páralecsapódás a korábbiakhoz képest tartósabb levélnedvesség-borítottságot eredményezett.
Aratás és érés az Alföldön és Dunántúlon
A fokozódó szárazságban az érési folyamatok felgyorsultak, így aztán mindenütt megkezdték, sok helyen be is fejezték az őszi árpa betakarítását. Az Alföldön és a délnyugat-dunántúli területeken megkezdődött az őszi búza és helyenként a repce aratása is, de a borsó felszáradása is általánossá vált.
A valamivel csapadékosabb tájakon az érés még kissé várat magára, habár az őszi búzaállományokban már nem sok a zöld levélfelület, ezért újabb kórokozó fellépéssel sem kell már számolni. Ha átmenetileg esősebbre fordulna az időjárás (ami nem valószínű), a kalászokon a minőségromlás mellett, a korompenész fellépésére számíthatunk, amely jelenleg észlelési szintű az állományokban.
Látványos aszálytünetek a kukoricában és napraforgóban
Az aszály tünetei leginkább a kukorica- és napraforgótáblákon szembetűnők. A levelek sodródása kukoricában, a napraforgó alsó leveleinek sárgulása, száradása mind a vízhiány következménye, amely tetemes terméskiesést vetít előre. Napraforgóban az alsó leveleken (2 levélemeleten) fokozódott a szeptóriás levélfoltosság fellépése. A levelek élettani sárgulása mellett a kis beteg foltok kiterjedtek, melynek egybefüggő levéllemez-száradás lett az eredménye (a nekrotizálódott foltokban továbbra is jól kivehetők a betegség termőtestjei).

A korábban észlelt napraforgó peronoszpóra tünetek nem erősödtek, de a rendkívüli meleg ellenére még most is tapasztalható a gombaspóra szóródása, sporulálása. Kérdés, hogy tartós nedvesség hiányában vajon mennyire maradtak élet- és fertőzőképesek ezek a spórák. Valószínűleg a betegség szinten maradására számíthatunk.
Kukoricában már megjelentek a kártevők
Kukoricában a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke rajzása alacsony szintű, de a legtöbb térségben észlelhető. A kukoricamoly első nemzedékének kártétele szórványos a táblákon, nem jelentős. A már learatott vagy éppen száradó gabonákról nagy tömegben települnek be a kukoricába a vetésfehérítő bogár imágói, gyenge kártételt hagyva maguk után.
Egy-egy későn vetett táblán a levéltetvek felszaporodása is jelentős, tovább sanyargatva a növényeket kártételükkel. A kukoricabogár imágóinak rajzásmegfigyelésére a sárga ragacslapok kihelyezése időszerű.
A parlagfű még vegetál, de már megjelentek a virágbimbók
A parlagfű állományban és a tábla széleken is folyamatosan fejlődik. A legfejlettebb parlagfű magassága ~ 50-60 cm. Az első virágbimbók a növények legfeljebb 5%-án alakultak ki, többnyire még a vegetatív fázis dominál.
Burgonyában stagnál a burgonyavész
Burgonyában a burgonyabogár minden fejlődési fokozata megtalálható, de a kártétel mostanra mérséklődött. A burgonyavész újabb fertőzése, terjedése nem jellemző, részben a szárazság, részben a magas nappali hőmérsékletek miatt. Habár a fertőzések sötétben, az éjszakai órákban következhetnek be nedvesség/csapadék jelenlétében, a gazdanövény szövetébe jutott kórokozó intenzív terjedését a 30 °C feletti hőmérsékletek lassítják.
Az alsó és most már a középső zóna leveleinek alternáriás levélfoltosság tünetei enyhén erősödtek, a betegség lassú terjedése figyelhető meg. Az öntözetlen állományok sárgulása, fonnyadása burgonyában is jellemző, ezen felül gyakoriak az edénynyaláb-betegségre (pl. baktérium) utaló tünetek robbanásszerű megjelenése a növények fonnyadása, összeroskadása mellett.
Tripszek, ormányosok és repcebolhák zöldségfélékben
Vöröshagymában a dohány tripsz továbbra is növekvő arányú fellépése, kártétele tapasztalható, gócszerűen jelentős fertőzéssel. Szabadföldi káposztában a repceszár-ormányos valamint a nagy repcebolha tömeges betelepedése alakult ki.

Míg a repceszár-ormányos a nyári diapauzájára készülve legfeljebb kis lyukakat rághat a káposzta levelén, addig a nagy repcebolha a tenyészőcsúcs és a levelek károsításával súlyos terméskiesést válthat ki. A védekezés és az állomány további rendszeres ellenőrzése indokolt!
Repceszár-ormányos mindenhol – de pánikra nincs ok
A repceszár-ormányos nagy egyedszáma számos kultúrában, növényen megfigyelhető volt az elmúlt időszakban. Tömeges jelenlétük szőlőn, burgonyában, házikertben számos növényen volt tapasztalható, de kártételüktől nem kell tartanunk.
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
Kiemelt kép: a szerző felvétele