A hazai szántóföldi vetésterület döntő hányadát még napjainkban is a kukorica uralja. Annak is döntő hányada szemes kukorica, amelynek termése és annak értékesítése már volumenénél fogva is döntő hatású az egyes gazdálkodók gazdasági biztonságára.
Bár a kukoricát alapvetően a gyomirtás kivételével viszonylag kis növényvédelmi költségű kultúraként tartják számon sokan, ugyanakkor jó néhány kártevő képes a termés olyan mértékű pusztítására, amely megfelelő beavatkozás nélkül a termesztés gazdaságosságát súlyosan veszélyeztetheti.

Négy meghatározó kártevő a kukoricában
Igazság szerint négy olyan károsító van hazánkban, amelynek nagymértékű fellépése döntően képes befolyásolni egy adott kukoricaállomány termését.
A kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis) az első közülük, amely tavasszal a kelő növények elpusztítása révén képes súlyos kártételeket előidézni. Ez a kártevő ugyanakkor nagyon melegkedvelő, így az ország legdélebbi régióiban, a laza szerkezetű, könnyen és gyorsan felmelegedő talajokon okoz leginkább súlyosabb károkat.
A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) polifág kártevő ugyan, de leginkább kedvelt és elérhető tápláléka a több százezer hektárnyi kukoricaállományok generatív szervei, azok között is kiemelkedően a csövek. Ez a kártevő ugyanakkor a szezon elején okoz általában nagy pusztítást, de augusztustól már a szárazabb években a kukoricaszemek már túl kemények ahhoz, hogy azon a hernyók táplálkozzanak.
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) a gyökérzet elpusztítása és az állományt alkotó növények kidöntése révén tud károsítani. Viszont erősen monokultúra-kedvelő, így ellene vetésváltással meglehetősen könnyű védekezni.
Egyedi hatás a hernyókártevők ellen, kiemelkedően hosszú tartamhatás és esőállóság
A részletekért KATTINTSON!
A negyedik kártevő már nagyon régóta együtt él velünk, nem új jövevényfaj. Ez a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), amely már a kukorica termesztésének kezdete óta jelen van és károsít. Az újabb károsítók megjelenése óta mintha kissé elfeledkeztünk volna erről a kártevőről. Pedig a kártevő alapjában nem sokat változott az elmúlt száz év során.

Jókora pusztítást tud okozni a szárak károsításával előidézett szártörések, illetve a csövekbe történő berágás következtében a csőpenészedés közvetett előidézése által. Attól, hogy régóta itt van, még egy jottányival sem lett kevésbé veszélyes ez a kártevő.
A kukoricamoly életmódja és áttelelése
Ez a kártevő – bármilyen furcsa – kifejlett lárva alakjában telel át a kukoricaszárak valamelyik alsó internódiumában. Onnan csak május legvége után rajzik ki. Éppen ezért is rögzítette anno a növényvédelmi törvény, hogy az előző évi kukoricaszárakat legkésőbb az adott év májusának végéig fel kell használni, vagy meg kell semmisíteni. Nagyjából ez volt az a jogszabály, amelyet kb. senki sem vett komolyan, vagy tartott be. Kár érte!

A kukoricamoly a bábozódást követően júniusban kezdi meg a rajzását. Először a hím egyedek jelennek meg, majd pár nappal később a nőstények is. Ivari érési táplálkozásra nincs szükségük. A kártevő nem sokkal rajzás után már elkezdi a párosodást és a peterakást. A nőstényenként várható 30-40 petét a lepkék a még általában címerhányás előtt álló kukoricanövények felső leveleinek fonákán helyezik el. A kicsi, pár petéből álló csomókból kb. 1 hét alatt kelnek ki a fiatal hernyók.
A biotípusok és a védekezés időzítése
Ennek a kártevőnek hazánkban jelenleg egy stabilan kétnemzedékes és egy olyan háromnemzedékes biotípusa is honos, amelyek ráadásul biológiailag, így szexferomonjaik tekintetében is kissé különböznek egymástól. Szerencsére a feromoncsapdák gyártói napjainkra nagyjából megoldották ezt a problémát, így a kártevő feromoncsapdás előrejelzése hatékony és jól működő módszer.
A kukoricamoly egyhetes embrionális fejlődése miatt a rovarölőszeres kezeléseknek az egyes generációkat jelölő rajzáscsúcs után is ekkora időbeli távolságot kell tartaniuk.

Ennek a kártevőnek a hatékony elpusztítása döntő mértékben függ attól, hogy a fiatal, még a levelek fonákán károsító hernyókat el tudjuk-e pusztítani. Ha már a kis hernyók az első vedlés után berágtak a szárba, vagy a kukoricacsövekbe, akkor a védekezés hatékonysága igen jó eséllyel nagyon kicsi lesz. Ezért is fontos a kártevő ellen a jó, pontos előrejelzésre alapozott védekezés.
Előrejelzés nélkül nehezebb a dolgunk
Sajnálatos módon a korábbi években a nagyobb, innovatív növényvédőszer-forgalmazó cégek, illetve a nagy integrátorszervezetek által finanszírozott előrejelzési szolgáltatások napjainkra java részben megszűntek. Ezért most minden gazdálkodó úgy jár a legjobban, ha önmaga méri fel a kukoricaállományaiban a kártevő rajzásának menetét. Végül is ez a legpontosabb módszer az inszekticides védekezés optimális időzítéséhez.
A képek a szerző felvételei.