Növényvédelem

A vetésidő hatása a napraforgó betegségeinek megjelenésére

Agrofórum Online

A napraforgó optimálisnak tartott vetésideje akkor jön el, amikor a talaj hőmérséklete 5 cm-es mélységben eléri a 10 ℃ hőmérsékletet. Ez sok év átlagában április 2. dekádjában szokott bekövetkezni.

Felmerül a kérdés, hogy miként befolyásolja a vetésidő a betegségek megjelenését korai vagy késői vetés esetén? Most tekintsünk el a kényszerű anomáliáktól, például, ha túl sok csapadék miatt nem lehet rámenni a talajra, vagy ellenkezőleg, porba kell vetnünk, mert néhány nap múlva kiadós csapadék várható, esetleg műszaki, vagy egyéb okok kényszerítik ki az optimális vetésidőtől való eltérést.

Más szóval, a kérdés az, hogy a korai vetés mely betegségek megjelenését segíti elő vagy ellenkezőleg, a késői vetés milyen betegségek megjelenését támogatja? Nem nehéz belátni, hogy a megkésett vetés (az optimumnál 2-3 héttel későbbi) érezhetően kitolja a betakarítás idejét – ami pedig megnöveli a tányérrothadások gyakoriságát és a tányérrothadás súlyosságát.

Melyek ezek a tányérrothadások?

Elsősorban a fehérpenészes szártő- és tányérrothadásra (Sclerotinia sclerotiorum) gondolunk, de a 2024-es évben a szokásosnál gyakrabban találkozhattunk a rizopuszos tányérrothadással (Rhizopus spp.).

Itt kellene emlegetnünk a napraforgó szürkepenészes tányérrothadását (Botrytis cinerea), de ez a betegség az utóbbi 6-8 évben napraforgón nem fordult elő, holott az 1960-as, 1970-es években a napraforgó legjelentősebb kórokozója volt.

Ez a jelenség azért is meglepő, mert szemben a napraforgóval, a szőlőn, bogyósgyümölcsűeken és számos további gazdanövényen a szokásos mértékben azóta is megjelent a szürkepenész. Úgy tűnik, valamilyen okból a kórokozó elvesztette a napraforgó iránt korábban meglévő nagymérvű patogenitását.

Ezek után nézzük meg, mi történik, ha a napraforgót az optimálisnál korábban (2-3 héttel előbb) vetjük. Ez esetben azt fogjuk tapasztalni, hogy a túl korai vetésekben nagymértékben megnőhet a szárfoltosságot okozók fertőzése.

Melyek ezek a szárfoltbetegségek?

Ide soroljuk az alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternariaster helenthi, Alternaria helianthinficiens), a fómás szárfoltosság (Phoma macdonaldii) és a Magyarországról lassan egy évtizede eltűnt diaportés szárfoltosság (Diaporthe helianthi) betegségeket.

Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a diaportés szárfoltosság jó ideje nincs jelen a napraforgóinkban. Ennek ellenére az elmúlt években hol az alternáriás szárfoltosságot, hol a hamuszürke szárkorhadást vélik diaporténak.

Miért baj ez? Azért, mert ezzel súlyosan torzítják a betegségekről kialakult tudatunkat, eltereli figyelmünket a tényleges kórtani problémákról. De miért ez a nagyfokú hajlam e tévedésre? Az ok az, hogy ez a betegség az 1980-as évek elején robbanásszerűen jelent meg és 20 éven keresztül súlyos károkat okozott.

A járvány csúcsán, 1997-ben a kár katasztrofális méreteket öltött, elvitte a fél termést, abban az évben az országos átlag 1,12 t/ha volt. Ezek után nehezen hihető, hogy 2000-től látványosan visszaszorult a betegség, 2011 óta pedig még észlelési szinten sem találkozhatunk igazolt előfordulásával.

Miért lehet gond a túl korai vetés?

De térjünk vissza az eredeti mondanivalóhoz: mi az oka annak, hogy a túl korai vetéseket nagyobb mértékben fertőzik a szárfoltosság-okozók? A magyarázat során először talán azt nézzük meg, hogy mi a közös a szárfoltosságok kórokozóiban. Mindenekelőtt az, hogy ezek a kórokozók nem közvetlenül a szárat fertőzik, hanem a levelet, és a levélről a levélnyélen keresztül nő bele a szárba a kórokozó micéliuma.

Ezek után érdemes belegondolni abba, hogy a magasabb rendű növények teljes teste nem azonos korú. A legalsó levél a legidősebb, és ahogy haladunk felfelé, a levelek egye fiatalabbak, végül a legfelső levél a legfiatalabb – ez mindannyiunk számára eredendő tapasztalat.

Ez azért lényeges, mert ezek a kórokozók nektrotrófok, így ezek az öregedő szöveteket támadják meg. Minél idősebb a levél, annál könnyebben jön létre rajtuk a fertőzés. A biotrófoknál, mint pl. a peronoszpórák vagy a lisztharmatok esetében ez pont fordítva van: minél fiatalabb a levél, annál fogékonyabb. Vagyis ezek alapján létezik egy testtájspecifikus rezisztencia.

dr. Békési Pál c. egyetemi tanár

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. februári Extra számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Szivarsodró bogarak a körtefákon és a szőlőn

2025. május 31. 08:10

Tavasszal látványos kártételt okozhat a szivarsodró eszelény a gyümölcsösökben, ám idejében észlelve hatékonyan visszaszorítható.

Házikerti növényvédelem június elején - fókuszban a dió

2025. május 30. 15:10

Az intenzív esőzések jó terepet biztosítanak a fertőző gombák szaporodásának. A dió esetében gnomónia, szőlő esetében a peronoszpóra támad.

A cseresznyelégy elleni védekezési lehetőségek

2025. május 30. 10:10

A cseresznyelégy már régóta jelen van, bár a hűvösebb idő lassítja az élettevékenységet. A kései fajtáknál még védekezhetünk!

Rezisztens vetésfehérítők: új kihívás a kalászosokban

2025. május 30. 08:10

A vetésfehérítő bogarak ellen alkalmazott szerek hatékonysága látványosan csökkent – a rezisztencia valós probléma lehet.

A vetésidő hatása az őszi kalászosok betegségeire

2021. augusztus 25. 04:36

A kalászosok esetében (is) az egyik legnagyobb hiba az elmúlt évek gyakorlatában a gabonák nagyon korai vetése.

Az egyenletes kelés titka – az eredményes repcetermesztés érdekében

2018. július 17. 08:33

Ki mint vet, úgy arat, tartja a mondás, ami arra utal, hogy mennyire fontos a megfelelő kezdés a kívánt hozam elérése érdekében.

Lehetőségek a precízebb búzatermesztéshez

2019. február 9. 09:07

A szerzők azokra, az agrotechnikai eljárásokban rejlő ki nem használt tartalékokra hívják fel búzatermesztők figyelmét, amelyek a magasabb hozam elérést segítik elő. Részletesen elemzik a sokéves tartamkísérletek alapján a vetésidő, a tőszámsűrűség és a nitrogén-utánpótlás hatását a terméseredmények alakulására.

Termésmennyiség alakulása a különböző tőszámmal vetett hibridbúza-állományokban

2019. március 20. 07:36

A szélsőségesen változó időjárási és piaci körülmények következtében napjainkban már olyan búzafajtákra van igény, amelyek az eddigieknél nagyobb termőképességgel és jobb stressztűrő képességgel rendelkeznek.