A mezőgazdasági antibiotikumhasználat világszinten aggasztó mértékben növekszik. A FAO előrejelzése szerint, amennyiben nem történnek rendszerszintű változások, 2040-re az állattartásban használt antibiotikumok mennyisége akár 30%-kal is emelkedhet, elérve a 143.000 tonnát.
Ez nemcsak a gazdaságok működését befolyásolja, hanem komoly közegészségügyi következményekkel is járhat. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kialakulása egyre nagyobb problémát jelent az emberek és állatok számára egyaránt.
A FAO szerint ez a növekedés különösen az ázsiai és csendes-óceáni térséget érinti majd súlyosan, mivel itt koncentrálódik a globális antibiotikumhasználat mintegy kétharmada. Ez részben az intenzív állattartás térhódításával, részben a szabályozások gyengeségével magyarázható.
A hatékonyság növelése mint megoldás
A FAO kutatása szerint az antibiotikumhasználat drasztikus csökkentése nem feltétlenül igényel radikális beavatkozásokat. Ehelyett elegendő lehet az állattartási rendszerek optimalizálása és a termelékenység növelése. Az egészségesebb állatok kevesebb beavatkozást igényelnek, kevesebb gyógyszerrel tarthatók életben, így csökkenthető a gyógyszerhasználat szükségessége.

A becslések szerint az antibiotikumhasználat 2040-ig akár 57%-kal is mérsékelhető lenne – 143.000 tonnáról 62.000 tonnára – ha világszerte egységesen alkalmaznának hatékonyabb termelési technikákat. Ide tartozik többek között a jobb genetikai szelekció, az állatok célzott takarmányozása, a higiéniai színvonal növelése, valamint a betegségek korai felismerése és megelőzése.
RENOFARM: a FAO kezdeményezése a fenntartható állattartásért
A FAO elindította a „Antimikrobiális szerek iránti igény csökkentése a gazdaságokban a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása érdekében” (RENOFARM) nevű kezdeményezést, amely célja az antibiotikumhasználat csökkentése a mezőgazdaságban – különös tekintettel az állattartásra. A program a tagországokat szakmai ajánlásokkal, technológiai útmutatókkal és konkrét stratégiákkal támogatja.
A kezdeményezés középpontjában az adatvezérelt döntéshozatal áll. Az állattartók képzése, a monitoring-rendszerek bevezetése, valamint az antibiotikumok használatának rendszeres auditálása egyaránt fontos elemei a hosszú távú sikernek. A cél, hogy globálisan összehangolt, mégis rugalmas keretrendszer segítse a gazdaságokat az átállásban.
Alternatív megoldások: UV-fertőtlenítés a baromfitenyésztésben
A Fraunhofer Intézet kutatói olyan innovatív eljárásokon dolgoznak, amelyekkel alternatív módon csökkenthető a kórokozók terjedése, így az antibiotikumhasználat is. Ilyen például az UV-fertőtlenítés, amely a baromfitelepeken alkalmazva jelentősen csökkenti a levegőben terjedő baktériumok és vírusok számát.

A technológia nem csupán a levegő minőségét javítja, hanem lehetővé teszi a zárt tartású állatok egészségének fenntartását is. Az ilyen megoldások különösen fontosak a jövőben, amikor a környezetkímélő állattartási formák kerülnek előtérbe.
Következtetés: az állattartás jövője a hatékonyságban rejlik
A FAO, a Fraunhofer Intézet és más szakmai szervezetek által végzett vizsgálatok egyértelművé teszik: az antibiotikumhasználat visszaszorítása nem utópia. Az állattartás hatékonyságának növelése és az innovatív megoldások alkalmazása jelentősen csökkentheti a gyógyszerhasználatot, miközben javítja az állatjólétet és a gazdaság jövedelmezőségét is.
Az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem össztársadalmi érdek, amelyben a mezőgazdaság, a tudományos élet és a szabályozó hatóságok együttműködése elengedhetetlen. A felelős állattartás tehát nem csupán etikai kérdés, hanem kulcsfontosságú közegészségügyi és gazdasági kihívás is.
(Forrás: Effizientere Viehwirtschaft könnte Antibiotikaeinsatz stark reduzieren | Aktuelle Landwirtschafts- und Landtechnik-Nachrichten)
Képek: Pixabay